Zöldrovat

Faültetés és patakmeder takarítás

Elsõ alkalommal szervezte meg a madarak és fák napját május 10-én a Zöld Ifjak Környezetvédõ Egyesülete (ZIKE) a Gaál Mózes Általános Iskola közös együttmûködésével. A nap folyamán Egyed Emõke környezetmérnök, a madarak és fák védelmérõl tartott rövid elõadást, majd ezt követõen közös faültetésre került sor a Diákdombi iskola udvarán.
Szombaton, május 12-én egy újabb „Let’s do it” (Tegyünk együtt) szemétszedési akció zajlott. Ez alkalommal a Barót patak 1000 méteres szakaszát, a József Attila utcában található hídtól egész a Petõfi Sándor utcáig sikerült megtisztítania a közel 35 résztvevõnek. Ráduly Róbert, az egyesület elnöke elmondta – reményeik felett sikerült teljesíteniük, hiszen egy nagyon lelkes fiatalokból és felnõttekbõl álló csapat gyûlt össze, mely eredményeként 45 zsák szemetet gyûjtöttek.
Õsz folyamán újabb szemétszedési akcióra kerül majd sor, melyre minden a környezetéért tenni vágyó fiatalt és felnõttet várnak.

ZIKE

Madarak és fák napja Erdõvidéken is

A múltheti rovatunkban a fakitermelésrõl volt szó, így mivel éppen a fák és a madarak világnapját ünnepeljük, ezért ezen a héten õk kapják a fõszerepet.
Madarak és fák napja Erdõvidéken is
Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természetvédelem iránti elkötelezettségét kell szolgálnia. A világon elõször Chernel István szervezte meg 1902-ben, majd Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. Az 1906. évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal és fákkal. Erdõvidék otthont nyújt a kizárólag az Olt partjain fészkelõ fekete gólyának, mely védelemre szorul kevés létszáma miatt.
A ZIKE idén is megszervezi a Let’s do it Románia! országos programon belül a patakmedertisztítási akciót. Szombaton 9 és 9.20 között gyülekezés a központi parkolóban. Légy te is ott! Együtt egy tisztább Barótért!
Egyed Emõke
környezetmérnök, ZIKE

Az erdõkitermelés hátrányai

Az e heti környezetvédelmi rovat témája, az állatok számára élõhelyet nyújtó, s számunkra fontos oxigént biztosító erdeink védelme.
Az erdõkitermelés hátrányai
Sajnos napjainkban egyre több fát termelnek ki erdeinkben. Nem is lenne gond, ha a megfelelõ öreg és beteg fákat vágnák ki, helyette meg ültetnének fiatal csemetéket. Az erdészeteknek figyelniük kellene arra, hogy számos állat- és növényfaj él az erdõkben, s lehet, hogy a fa kivágásával egy faj pusztulását idézik elõ.
A legnagyobb baj ott kezdõdik, hogy nem csak szelektálva írtják a fákat, hanem csoportostól egész erdõrészeket, ami az élõhelyek felszámolásával egyenlõ.
Alig 1 éve múlt a Szálastetõt érintett borzalmas tarlóvágás, aminek a következménye az lett, hogy kisebb földcsúszások keletkeztek, hiszen nem volt egy szál fa, ami felfoghatta volna az esõt. Ennek eredményeképpen értékes anyagok mosódtak ki a talajból.
Egyed Emõke,
környezetmérnök, Zike

Elhanyagolt, kitisztítatlan vízelvezetõ árkok

Ezen a héten ugyancsak egész Erdõvidékre kiterjedt problémát tárgyalunk, a kitisztítatlan vízelvezetõ árkok, sáncok állapotáról.
Óriási problémát jelent a városszéleken található vízelvezetõ árkok kitisztításának hiánya, mocsarakká való fejlõdése miatt. Már a tavaszi idõszakban bûzlõ, fertõzõ gócok alakulnak ki, melyek a nyári meleg hatására igazi szúnyogtenyészetté válnak. Nyíltan mondhatjuk, hogy a békák paradicsoma. Az itt összegyûlt és vegyülõ szennylé rövid idõ alatt beszivárog a talajba, károsodásokat okozva. Elsõként a talaj mikrofaunája sínyli meg, de ugyanakkor a felszín alatti vizek is szennyezõdnek. Ezen problémák elkerülése céljából szükséges az árkok folyamatos kitakarítása, úgy a falvakon, mint a városban. Figyeljünk oda a karbantartásra, hisz nemsokára a talaj is túlszennyezetté válik, s nem lesz elegendõ tiszta terület lételemeink megteremtéséhez. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az Unió nem változást hozott, hanem 90-es évekhez viszonyítva ilyen téren visszafejlõdtünk.

Egyed Emõke, környezetmérnök, Zike

Illegális szemétlerakók

Annak ellenére, hogy készen, a házunk elejérõl elhordják az általunk kitett szemetet, mégis akadnak egész Erdõvidéken a mezõk, dombok, patakok környékén illegális szemétlerakások. Azon személyeket, akik illegális módon szabadulnak meg hulladékaiktól, meg is büntethetik környezetszennyezés és törvény megszegése miatt. A felelõtlen embereknek köszönhetõen megjelenõ szemétdombok hatása igen nagy, hiszen ha lerakjuk azt a szemetet, gondolnunk kellene arra is, hogy miként hat az majd az élõvilágra, ami végsõ soron nem csak az ott élõ fajokra jelent veszélyt, hanem ránk is. A szeméttelepeken különbözõ bomlási reakciók mennek végbe, melyeknek hatásai hosszú idõ után is érzékelhetõk. Nem nehéz elképzelni, hogy a bomlásból származó anyagok (csúrgalék) a felszín alatti vizekbe jutva mit okoznak?!
A Föld napján a világ minden pontján akcióprogramokat szerveznek egy egészségesebb és zöldebb Földért. Erdõvidék szerencsének örvend, hisz e vidéken szinte érintetlen állapotban van megõrizve a környezet. A hétvégére tervezett akció az esõ miatt elmarad!
Egyed Emõke környezetmérnök, Zike

A szelektív hulladékgyûjtés fogalma

Az Unió elvárásai alapján Erdõvidéken is létesítettek szelektív hulladékgyûjtésre alkalmas szemétszigeteket. Köztudott, a szelektív hulladékok közé tartozik az üveg, papír, mûanyag, és fémek. A hulladékgyûjtõ állomás adatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szelektív hulladékgyûjtés hasznosságáról szóló ismertetõ és hirdetõ akciók ellenére, mégsem gyûjtünk szelektíven. Ez részben az elfogultságunknak, részben pedig a nemtörõdésünknek tudható be. Sokan nem tudják, hogy az újrahasznosított hulladékból újra használható tárgyak készülnek, amelyek a mindennapjainkban szükségesek.

Egyed Emõke környezetmérnök, Zike      

Tavaszi hóolvadás és káros hatásai

E héttõl kezdõdõen egy újabb rovatot indítunk, amely ezúttal a környezet védelmével kapcsolatos, és az aktuális helyi környezetszennyezési problémákra hívja fel a figyelmet hétrõl-hétre újságunkban. Reméljük ezen írások segítségével is jobban fel tudjuk világosítani a helyi közösséget, és így közösen tudunk tenni egy zöldebb, tisztább Erdõvidékért!
A környezetvédelmi rovat e heti témája a tavaszi hóolvadás és annak káros hatásai.
Tavaszi hóolvadás és káros hátásai ránk és a környezetünkre
A hirtelen felmelegedés következtében a hóolvadás hatásai egész Erdõvidéken érzékelhetõek voltak az elmúlt években is. A megemelkedett patakok vízszintje jelentõs mértékû károkat okozhat szerte a vidéken. Az elsõ számú problémát a patakok szabályzásának és kitakarításának hiánya jelenti, melynek következtében kiterjedt károsodások következhetnek be, úgy a mezõgazdaságban, mint a háztájak környékén.
Az áradások nemcsak anyagi károkat okoznak, hanem ugyanakkor fertõzõ betegségek gócpontjai is lehetnek. Kevés odafigyeléssel ez a probléma megoldható lenne, például a patakok medrének folyamatos mélyítésével és szabályzásával, így a vidék sem sínylené meg az árvizek hatásait.

Egyed Emõke,
környezetmérnök, ZIKE.                                                                                                                                                                                          

Környezetvédelem

Újabb rovatot indítunk, amely ezúttal a környezet védelmével kapcsolatos, és az aktuális helyi környezetszennyezési problémákra hívja fel a figyelmet hétrõl-hétre újságunkban. Reméljük ezen írások segítségével is jobban fel tudjuk világosítani a helyi közösséget, és így közösen tudunk tenni egy zöldebb, tisztább Erdõvidékért!
A környezetvédelmi rovat e heti témája a víz védelme. Jeles napnak számít március 22, ezért ebben a cikkben a víz védelmének fontosságára térünk ki.
Víz világnapja (márc.23)
Az ENSZ 47. Közgyûlése az illetékes Dublin-i és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára 1994-ben március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította. A közgyûlés célja a Föld vízkészletének védelme az antropogén szennyezésekkel szemben. Napjainkban sajnos az emberek abban a tévhitben élnek, hogy a lefolyóba öntött vegyszerek hatásait a tisztító állomások képesek helyrehozni.
Ez bizony nem így van, egyetlen liter olaj, képes akár 100.000 liter élõvizet fogyasztásra alkalmatlanná tenni.
Ezúton szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy mielõtt cselekednek, gondoljanak a világon több, mint 1 milliárd szomjazó emberre.

Egyed Emõke,
környezetmérnök, ZIKE.