ZIKE-Kövéleménykutatás Erdővidék 2011-Maga az eljárás leírása

I Bevezető

A mai világban különböző tudományok széles köre nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre s főként arra, hogy felhívja az emberek figyelmét  arra hogy milyen károkat okozhatunk ha nem tulajdonítunk figyelmet a környezetünk tisztán tartására és nem figyelünk arra, hogy amennyiben rajtunk múlik óvjuk környezetünk.

Térségünk fejlődése szempontjából alapvető fontosságú kérdés, hogy megtudjuk a lakosság véleményét és hozzájárulását a környezetünk óvásához és tisztán tartásához és nem utolsó sorban pedig arról, hogy szükségét érzik-e annak , hogy a térségünkben egy ifjúcsapat foglalkozzon a környezetvédelemmel Erdővidéken a múlt évben létesült egy környezetvédelmi egyesület a ZIKE( Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete) Jelen kutatás is azt tükrözi hogy ezek az ifjak megpróbálnak tenni valamit a környezetünkért. Folytatásként pedig tisztázzuk maga a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát.

Mi is a szelektív hulladékgyűjtés?

A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti. A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas hasznosításra, így különgyűjtésükkel lehetővé tesszük azok ismételt feldolgozását.

A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai (papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolás), valamint az újságpapír teszik ki. A kertben és a konyhában keletkező növényi eredetű zöldhulladék komposztálással hasznosítható - ezzel itt nem foglalkozunk, mivel anyaga nem az ipari termelőfolyamatokban hasznosul.

Otthonunkban többféle, a környezetre veszélyt jelentő hulladék is keletkezik, ilyen a lejárt szavatosságú gyógyszer, festék és oldószer, olajos hulladék, használt étolaj.

Számos használati cikkünk is hulladékká válik egy idő után, így a működésképtelenné vagy elavulttá vált elektromos és elektronikai készülékek, a használt szárazelemek, a kimerült akkumulátorok, az elkopott gumiabroncsok, sőt, maguk a kiszolgált  gépkocsik is. Utóbbiak - a gumiabroncsok kivételével - a bennük található nehézfémek miatt ugyancsak veszélyes hulladéknak minősülnek.

A veszélyes hulladékok egy része gazdaságosan nem hasznosítható.

Szelektív hulladékgyűjtés Erdővidéken

Sajnos Erdővidékre a szelektív szemétgyűjtéshez szükséges kondiciókat az idei év elején teremtették meg.

Egy Europai Unios pályázaton nyert Erdővidék kontájnereket meg egy szemétszállító autót is.A szelektív kontájnerek elhelyezésére szelektív szigeteket hoztak létre .Baróton 12 szelektív szigetet hoztak létre.

A szelektív kontájnereket meg a következő arányban osztották el a települések egymás közt:

-Ajta-649 db  szemetes

-Bölön 971 db

-Bacon 1654 db

-Bardoc 1714 db

-Barót 3537db.

Egyelőre még gyerekcipőben a szelektív hulladékgyűjtés mifelénk, hogy mennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy a lakosságot ráneveljék az e fajta hulladékbegyűjtésre azt nem lehet tudni.

Folytatásként feltárnám a kutatás célját és témáját

1.1 A kutatás célja és témája

A kutatás célja kimutatni azokat a tényezőket amelyek befolyással lehetnek a környezetünkre illetve hozzájárulnak a környezetünk tisztábba tételéhez.

             A Kovászna megyei Barót kisváros és a városhoz közigazgatásilag hozzá tartozó falvak lakosságát kérdeztük meg arról, hogy mennyire ismerik a szelektív hulladék  fogalmát, illetve milyen elképzeléseik vannak arról, hogy mit lehetne egy tisztább környezetért tenni  és nem utolsó sorban arról hogy mi a véleményük a helybeli ZIKE ( Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete) munkájáról és arról is, hogy az emberek tudnak-e arról, hogy a környezetükben működik egy egyesület amelynek fő célja hogy óvja és megtegyen mindent azért, hogy tisztább környezetben élhessünk.

1.2 Hipotézisek

Alapvető hipotézisünk, hogy a lakosság nagy része nincs teljesen tisztában a szelektív hulladék gyűjtés fogalmával. Azt is feltételeztük, hogy a lakosság túlnyomó része  szemetesnek ítéli meg környezetét, de mégsem tesz sokat annak érdekében, hogy tisztább környezetben élhessünk.

Egy másik feltevésünk, hogy a lakosság egy része még nem ismeri a ZIKE egyesületet Ez a feltevésünk főként falvakra jellemző.

1.3           A dolgozat felépítése

A dolgozat struktúráját öt fejezetre való tagolás adja: a bevezető rész után amely tartalmazza a kutatás témáját és célját, és a megfogalmazott hipotéziseket, ( I ) következik a kutatás módszertani vonatkozásainak ismertetése( II), melyben részletesen ismertetem a dolgozat megírásához használt módszertani eljárásokat. Ezt követően a dolgozat témájához kapcsolódó kutatások illetve szakirodalmak tanulmányok áttekintője, rövid összefoglalója következik( III ). A IV. fejezetben a kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása következik, majd a dolgozat utolsó része a következtetésekről szól ( V ), melyet a felhasznált irodalom feltüntetése követ. A kutatásban használt kérdőívet a melléklet tartalmazza.

2. Módszertan

Ebben a fejezetben a kutatás módszertani vonatkozásainak ismertetésére kerül sor. A kutatás gerincét egy survey- vizsgálat adja.

A kérdőívben megjelenő kérdéseket három csoportra osztottuk: az első rész a megkérdezett lakosság általános jellemzőit tartalmazza , adatokat a megkérdezettek életkoráról, neméről, helyiség.

a második rész tartalmazza a véleményüket és elképzeléseiket a jövőről a környezetvédelemmel kapcsolatosan.

a harmadik rész tartalmazza a megkérdezett lakosság véleményét  a ZIKE eddigi aktivitásáról és javaslatokat a jövőbeni aktivitásokról.

2.1 A vizsgálat alanyai

a kérdőíves adatfelvétel a Kovászna megyei Barót városában és a közigazgatásilag hozzá tartozó Bodós, Bibarcfalva, Felső Rákos, Köpec és Miklósvár falvakban zajlott, összesen 603 darab kérdőívet sikerült kitölttetni a vizsgálatból kimaradtak azok az emberek aki a vizsgálat idején nem tartózkodtak otthon vagy akik nem szerettek volna válaszolni a kérdéseinkre.

A kérdőíves vizsgálat 2011 februárjában készült. A kérdőíveket a megkérdezett lakosság független kérdezőbiztosok jelenlétében töltötték ki. 

Ahogy a fenti táblázatból is kiderül megpróbáltunk odafigyelni arra, hogy nemek szerint is többé kevésbé egyformán legyenek reprezentálva az eseteink.

2.2 Mintavétel 

Mivel, a jelenlegi kutatásom több települést magában foglal ezért szükség volt mintavételi eljárást alkalmaznom. Az általam alkalmazott mintavételi eljárás a véletlen kezdőpontú mintavétel. minden helyiségben mindenik 10-ik embert kérdeztem meg. illetve a falvakban minden 1ö ik kapuba mentem be. Ezt a mintavételi eljárást alkalmaztam egész kutatásom alatt.